Archeometria, kognitív és szociálarcheológia konferencia

Miskolci Egyetem, 2014. április 3 – 4.

 

Hogyan égethettek a középkorban edényeket fehér színűre? I.

 

Sokáig úgy tűnt, hogy a középkori fehér színű kerámiák mind fehérre égő agyagból készültek. Ez a fajta módszer a mai napig ismert és használatos. Egy véletlen folytán fedezte fel Henszelmann Imre kerámia technológus, hogy az edények egy részénél egészen biztos, hogy a fehér szín nem az alapanyagnak köszönhető, hanem valamilyen különleges égetési módnak. Azóta a megállapítása a régészetben elfogadottá vált. Történtek anyagvizsgálatok, amelyek segítségével a kétféle módon készült kerámiák szétválaszthatóak. De a technológia oldaláról még nem tanulmányozták a kérdést. Az előadásomban arra igyekszem választ találni, hogy a hagyományos anyagvizsgálatokon túl milyen módszerekkel lehet a kerámiákból az égetés technológiájára vonatkozó információkat nyerni. Mindezek célja természetesen későbbi kísérleti égetések előkészítése.

Véninger Péter

 

,,Hadak Útján” A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája.

Esztergom, PPKE Régészeti Tanszék, MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2014. November 4-6.

 

Hogyan égethettek edényeket fehér színűre? I.

 

Ha fehér színű kerámiákat szeretnénk készíteni, akkor fehérre égő agyagot kell beszerzünk. De 2002 óta tudjuk, hogy van erre létezik másik lehetőség is; valamilyen módon lehetséges (egyébként nem fehérre égő agyagot) fehérre égetni. Ez a technológia régészetileg igazolt, és az Árpád-kortól létezett, de ma ismeretlen a fazekasság körében.

Geológiai vizsgálatok igazolták a régészeti megfigyeléseket: a fehér kerámiák három csoportra oszthatóak, ebből egy fehér agyagból készült edényeket tartalmaz, és kettő valamiféle égetési eljárás eredménye.

A kerámiák vizsgálatánál használt anyagvizsgálatokkal pillanatnyilag nem tudhatunk meg az égetés módjáról többet, ezért technológiai kísérleteket végeztem. Ezek során megpróbáltam megpróbáltam megtudni részleteket arról, hogy milyen lehetséges módjai vannak a fazekasagyagok fehérre égetésének. A vizsgálat célja a későbbi kísérleti égetések előkészítése.

A fehér kerámiák égetésének vizsgálatára során ki kellett fejleszteni egy új módszert. Ennek értelmezéséhez fel kellett használni néhány olyan jelenséget, amelyet tudomásom szerint sem a régészeti sem a kerámia ipar szakirodalma nem említ. A kapott eredmények viszonylag egyszerűen reprodukálhatóak és a fehér kerámia leletek ilyen módon bárki által vizsgálhatóak.

A kerámiák fehérre égetésének lehetősége felveti azt a kérdést, hogy vajon tudatos technológiáról van-e szó, hamisításról, vagy esetleg valamiféle olyan technológiai sajátosságról, amelynél ,,magától" fehérre égnek a kerámiák. Ezekre a választ részben régészeknek kell majd megadni. De ami technológiai oldalról elmondható, azokról az előadás folytatásában, a Fiatal Középkoros Régészek 6. konferenciáján fogok beszélni.

Véninger Péter

 

Fiatal Középkoros Régészek VI. konferenciája

Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2014. November 20-22.

 

Hogyan égethettek kerámiákat fehérre? II.

(Engób és a máz látszólagos ellentmondása a fehér égetéssel.)

 

Fehér színű kerámiákat nem csak úgy készíthetünk, hogy fehérre égő agyagot használunk. Létezett egy (pontosabban két) módszer, aminek segítségével egyébként rózsaszínre égő agyagot fehérre lehetett égetni. A kerámiák égetésével kapcsolatos technológiai részleteket hagyományos anyagvizsgálatokkal nem lehet vizsgálni. Sikerült olyan újraégetési kísérleteket végeznem, ami során vizsgálható, hogy a kerámia mire ,,emlékszik” az égetésből. A fehér égetés során kétféle égetési fázis váltja egymást, ezek viszonya egymáshoz egészen más, mint amit a többi kerámiánál megszoktunk. A kettőből az egyik égetési fázis mindenképpen redukciós atmoszférájú. Közismert azonban, hogy nem lehet redukciós atmoszférájú égetéssel égetett kerámiákon színes engób, és még kevésbé lehet máz. A mázakat és az engóbokat is vörös égetésre (oxidáló égetésre) ,,fejlesztették”. Ma is ezekhez használjuk. A középkori fehérre égetett edények azonban engóbos és mázas díszűek. Az előadás fő témája, hogy hogyan oldották meg ezt a technológiai problémát. Ennek a megválaszolása talán segíthet annak eldöntésében, hogy a fehér égetés vajon tudatos technológia-e vagy ,,csak” megfelelő égetési eljárás ,,mellékterméke”. Illetve, hogy szánhatták-e fehér agyagból készült edények hamisításnak vagy nem.

 

Véninger Péter