Vakolatdísz rekonstrukció hőszigetelt házon

 

Azt sugallják nekünk mindenhonnan, hogy a ,,hagyományos” (régi) és a ,,modern” nem egyeztethető össze. Valójában ez mesterségesen kreált ellentét. Kimondhatjuk: propaganda szöveg. Rendkívül életszerűtlen, bizonyára elég nehéz is volt elhitetni az emberekkel. Hiszen korábban (elmúl sok száz évben) soha nem gondolt ilyenre senki. De sajnos alapos munkát végeztek…

 

Az alábbi példa is azt mutatja, hogy a modern anyagok (kőzetgyapot szigetelés) és a ház régi hangulata (vakolatdíszek) összeegyeztethetőek. (Persze számtalan példát lehetne még mutatni régi és új harmonikus együttesére, de ez már egy másik történet.)

 

Sajnos a Magyarországon megmaradt városi házaknak nehéz sorsa volt a kommunista időszakban. Szomorú, de ki kell mondani, hogy magyar sajátosság, hogy a díszeiket leverték. (A környező országokhoz csatolt magyar területek házai jóval szerencsésebbek. Pedig nem a saját történetük részei.)

 

A pusztítás egy újabb hulláma éppen most zajlik, és ezt is úgy hívják, hogy korszerűsítés. Most nem ideológiai alapon történik, hanem a díszek a praktikusság áldozatai lesznek. Egyre több házat borítanak be valamilyen hőszigetelő anyaggal. Mivel a házon levő díszítést munkaigényes újra létrehozni, ezért a díszeket rosszabb esetben megsemmisítik, jobb esetben csak elfedik a hőszigetelő anyaggal.

 

Azért szeretném bemutatni, mert talán jó példaként szolgálhat, talán valamivel több ház menekül majd meg.

 

A feladat:

 

Ebből:  kihozni valami ilyesmit: . Legalábbis a díszítés legyen ilyen.

 

A korábbi tulajdonosok által megbízott ,,mester” leverte a díszeket. De szerencsés módon maradt fenn olyan fénykép, ami alapján rekonstruálható. A ház utólagos hőszigetelése után került sor a díszek rekonstrukciójának elkészítésére.

 

A korabeli fényképekről

 

 

A fekete-fehér fényképen látható ház 1932-re épült fel, gazdasági válság idején, az akkor még önálló városként létező Rákospalotán.

A kép valószínűleg a ház megépülése után nem sokkal készülhetett. Sajnos a fénykép igen rossz minőségű, mert egy fényképről készült névjegykártya méretű fénykép. (2 cm-es a felbontása. Tehát, ami ennél kisebb, az egyáltalán nem látszik a képen.) Az eredeti fénykép gyűrődéseit számítógéppel tüntettem el, és a ház szempontjából lényegtelen hátteret levágtam. A kép a szemetesből került elő.

 

    

 

Két későbbi fénykép részletein látható a lábazati kövek, és a pilaszter indulása. (A bal oldali képen a korabeli lakók. A jobb oldali kép számítógéppel módosítva, amin nagyjából az látszik,hogy ha félreálltak volna, mit látnánk.)

Mivel a pilaszter kövei megmaradtak, ezért az összes vakolatdísz méretezése a fényképen látható pilaszterre alapozva készült.

 

Információk az eredeti vakolatdíszekről

A ház eredeti tervrajza (1931) megvan. De sajnos a tervre rajzolt díszek annyira vázlatosak, hogy ez alapján nem lehet elkészíteni a rekonstrukciót. Az viszont látszik belőle, hogy a ház homlokzatának arányai, az ablakok és a díszek összetartoznak, és egységes rendszert alkottak már tervezéskor. Egyértelmű, hogy egyik eleme sem változtatható meg ,,büntetlenül”.

 

Az épület két eldugott részén maradt meg egy-egy kisebb rész az eredeti vakolatdíszekből. (Legfelső párkány egy-egy szakasza.)

 

 

Egy véletlenül megmaradt részlet…

 

Analógiák

- Analógiaként elsősorban két környékbeli ház jöhetett szóba. Ezek egy időben, egy csapat által épültek, stílusban hasonlóak.

 

 

 

- Bizonyos részek (pl. az ablakpárkány alatti díszek, és a padlásablak kerete) rekonstrukcióihoz az ország egyéb területein levő házak díszeit használtam analógiaként.

 

    

 

A díszek tervezésekor felhasznált analógiák

 

Legnehezebb feladat azt kitalálni, hogy a díszek mennyire álljanak ki a fal síkjától. Ehhez a hasonló méretű házak díszeit használtam kiindulásként.

 

Az épület nem műemlék, hanem magántulajdon, ezért akár az eredetitől való eltérés is lehetséges volt, ha a tulajdonosok úgy gondolták. Például korábban a ház tetején levő rombusz alakú ,,piros” palát kerámia cserépre cserélték a palatető gyorsan romló állapota miatt. (Az eredeti terv szerint is cserép lett volna a tetőn.)

 

Hogyan lehet kőzetgyapotra vakolatdíszt tenni?

A ház falain 10 cm-es kőzetgyapottal szigetelték. (Azért ez, mert hőt- és hangot is szigetel, páraáteresztő és tűzbiztos.) A vakolatdíszek rekonstrukciója szempontjából fontos tulajdonsága, hogy a kőzetgyapot nem bír el nagyobb súlyt. Ezért a vakolatdíszek nem készülhettek eredeti technológiával (vakolatból).

 

 

 

A készülő díszek. Hiányzik a felső háromszög teteje.

 

A díszek alapanyaga

Hagyományosan a homlokzati díszek gipszből, vakolatból esetleg fából vagy kerámiából készültek. Ezek a hagyományos anyagok a súlyuk miatt (pontosabban a kőzetgyapot szigetelés miatt) nem használhatóak.

Ezért a lábazati szigetelőanyagként használt zárt cellás polisztirolhab (XPS) mellett döntöttem. Ez jól megmunkálható (fűrészelhető, késsel és sniccerrel vágható, faragható, forró dróttal vágható). Előnyös tulajdonsága, hogy vízre, nedvességre nem érzékeny. Hátránya, hogy a napfény UV-jára viszont kifejezetten érzékeny, és hosszú távon elporlik, ezért árnyékolni és festeni kell. Ez valójában nem nagy probléma, mert a díszek eredetileg fehérek voltak, így mindenképpen festeni kellett.

 

Technológia

Természetesen lehet vásárolni kész díszeket, de egyrészt igen drágán, másrészt a pillanatnyi kínálatban nem volt olyan dísz, ami ennek a háznak megfelelő lett volna. A számítógépes kivágás igen drága, ezért lemondtunk róla. Minden szinte minden szükséges elem elkészíthető volt ,,kézműves” módszerekkel házilag.

A díszeket készen kapható, különböző vastagságú XPS táblákból vágtam ki, és ragasztottam össze. Az egyenes részek kizárólag ilyen módon készültek. Az íves részek pedig ,,húzással” készültek sűrűre kevert XPS ragasztóból. A festésnél az alapanyag UV-ra való érzékenysége miatt a technológia annyiban módosult, hogy első rétegként egy sötét színű festést alkalmaztam ,,árnyékolóként”, erre került (két rétegben) a végleges fehér festés.

A díszek falra történő rögzítésére a szokásos XPS ragasztót használtam. Az elemek nagyobb egységekben készültek el, ezeket összeállítás, festés után ragasztottam fel a falra.

 

 

A ház díszek nélkül, már cseréptetővel.

(A ház arányai díszek nélkül nem túl szerencsések.)

 

 

 

Balra a ház hőszigetelés után, de még a díszek nélkül. Jobbra készülő díszekkel. (2015.)

 

Az eredetihez képest az ablakok feletti díszek kicsit magasabbak lettek, amitől kecsesebbek lettek, viszont a nagy ablak feletti félkör kisebb lehet. Végül ez a köríves dísz nem készült el.

Az oldalsó kis ablak egyszerű keretet kapott, bár eredetileg egyáltalán nem keretezte vakolatdísz.

 

A legfelső vakolatdíszek a meszelés előtt közvetlenül kerültek fel.

 

A vakolatdíszekkel együtt látványosan jobb lett a ház megjelenése.

 

A homlokzati dísz ,,működése”

Sokan nem ,,értik” a házakon levő díszeket. Nem tudják ,,olvasni”. Sajnos a mai építészek számára is ismeretlen ez. Ezért segítségként leírom, hogy ennek a háznak a díszei hogyan olvasandók:

Nem kell ám nagy dologra gondolni. A homlokzat látványát úgy kell nézni, mint egy szobrot vagy egy festményt. A homlokzaton látható elemeknek rendszere van, az elemeknek pedig jelentése.

A díszek egésze:

Ennek a háznak a díszei alapvetően erőt, megbízhatóságot és harmóniát sugallnak. Ugyanakkor kifejezetten feltűnővé és jellegzetessé teszik a házat.

Kő lábazat: azt jelenti, hogy nagyon erős alapokon áll a ház. Megbízhatóságot sugall. A pilaszterek alatti kövek kiemelkednek, jelezve, hogy itt valami lesz (a pilaszter). A pilaszterek optikailag oszlopot jelentenek. Az oszlopok pedig egy vastag (tehát erős) és díszes párkánysort tartanak.

A pilaszterek és párkány egyaránt sok kis elemből állnak azért, mert különben közelről túl ,,durva” lenne. Egyszerre kell ,,jól kinéznie” messziről és közelről.

Az ablakok ,,lebegnek” a ,,semmiben” (a háttéren vannak, nem érnek le a földig, és nincsenek összekötve a felső vagy oldalsó részekkel). De ismétlődnek benne kicsiben a főbb elemek: pilaszter, triglif-metopé sor, és felette párkány. (Hiszen egy rendszer részei, és így összetartoznak.)

A díszek irányítják a tekintetet, felhívják a figyelmet a házra. (Ezek nélkül a ház jelentéktelen, és ,,eltűnik”. De díszekkel együtt nagyon is feltűnő. A díszek a házon belül is ráirányítják a figyelmet egy-egy részre. (Ház élei, ablak stb.) A díszek nagyon jelentősen módosítják a ház arányait. A díszek nélkül nagyon rossz arányai vannak a háznak. A díszekkel együtt viszont szép. Tagolja a nagy üres felületeket. A tagolástól lesz rendszere.

Minták visszatérnek másként: triglif-metopé sor (falon és az ablak fölött). Pilaszterek (falon, ablakon). ,,Csigák” (fából és vakolatdíszből).

Ablakok:

Az ablak dísz nélkül jóval kisebbnek, jelentéktelenebbnek hat, mint dísszel. A keret hatására jóval nagyobbnak tűnik, és felhívja a figyelmet az ablakra.

Fontos, hogy a keret az ablak körül közvetlenül legyen. Ha nem így van, akkor nem néz ki jól, és nem érezzük úgy, hogy az ablak és a keret összetartozik szorosan.

Ablakpárkány alatti rész: A párkány ,,durván” kiugrik a síkból. Ezt ,,finomítja” az alatta levő lépcsősen elkeskenyedő, ellaposodó alsó párkánysor. Így nem tűnik durvának.

Az ablakok felett kiugró párkányok: Újabb síkot hoznak létre, amitől változatosabb lesz a felület. Ebből lentről nézve még erőteljesebb, hangsúlyosabb lesz a keret. Enélkül ,,csak” lapos lenne. Egyúttal az ablakpárkány lent kiugró részére ,,felel” azzal, hogy fent is kiugrik. Így keretez.

Ablakkeretek felső ívessége: ez könnyedséget sugároz. A nagyon szögletes ehhez képest szigorúbb. Ez egy kicsit más, érdekesebbé, könnyedebbé teszi.

 

Meszelés

A bádogosok szerint előbb bádogozni kell, majd azután meszelni. A festők szerint pedig pont fordítva. Előbb festettem, de hogy jól tettem-e, majd a bádogozás után kiderül.

Mivel a falak szellőzése fontos szempont (kőzetgyapot szigetelés), ezért csak olyan festés jöhet szóba, amelyik légáteresztő. A ,,nemesvakolat” és a diszperziós festék ezért szóba sem jöhet. (A diszperziós festékek csak papíron légáteresztők.) Legcélszerűbb meszelni. A mész az elmúlt néhány száz évben jól használhatónak bizonyult. A házon az 1930-as években is színes mész volt. A mész olcsó, jól kezelhető, de korántsem annyira kényelmes, mint a diszperziós festékek. Legfőbb hátránya, hogy megfelelő (hűvös, szélcsendes és nem napos) időre van szükség, hogy ne száradjon meg túl hamar, és legyen ideje megkötni.

A falkutatásból kiderült, hogy a falat eredetileg sárga színűre festették. Egy vidám, de nem túl tarka sárga színre volt szükség. Viszonylag sötét tónusú, meleg árnyalatú sárgára.

Meszelésnél kiindulhatunk zsákos oltott mészből, mészhidrátból, és ,,vödrös” mészből. A háromból a mészhidrátot választottam, ami remekül bevált. Olcsó, jól kezelhető.

A sárga szín nem tisztán vas-hidroxid (,,vas-oxid sárga”), hanem egy kevés „vas-oxid vöröset” kevertem hozzá, hogy egy kicsit élénkebb, intenzívebb szín legyen. Ez a tervezési szakaszban eldöntött lépés a meszelés során nagyon jól bevált. Mindkét pigment nagyon stabil, és UV álló, illetve mészhez is használható. Továbbá előny, hogy nem teljesen homogén a szín. (A ház nem lett díszlet-szerű.)

(A képen foltosabb még a fal, mint véglegesen, mert az utolsó festékréteg még néhol hiányzik.)

 

  

 

A ház a kész vakolatdíszekkel. Festés közben.

 

Ha kész lesz a meszelés utolsó rétege, és ősszel lehullanak a fák levelei, készítek olyan képet, amin jobban látszik a ház.

 

Az eredeti és a friss képet egymás mellett:

 

 

 

Folytatás

- Bádogozás. A ház ablakpárkányain eredetileg bádog volt. Az ablakok feletti párkányokon szintén. Ezeket még el kell készíteni. (A tető félköríves szellőző ablakára egy szerencsés véletlennek köszönhetően közben felkerülhetett egy régi bádog csúcsdísz.)

- Lábazat befejezése. (Víz- és hőszigetelés.) Az utca felől a homlokzat lábazati részén korabeli terméskövek vannak, amelyek igen vastagok (gyakran 20 cm-nél is vastagabbak), ezért igen súlyosak, amit a lábazati XPS szigetelő nem bír el. Külön tartószerkezet építése túl költséges és munkaigényes. Sokan egyszerűen kiszedik és kidobják a régi köveket. Jobb esetben megpróbálják pótolni a ma kapható vékony palával (de ez nem működik jól, mert nem úgy néz ki, mint a régi terméskő). Az eredeti köveket kiszedés után fel el lehetne vágni, hogy kevesebb súlyuk legyen, és így vissza lehetne építeni. De ez drága, és a kövek még mindig túl nehezek maradnának. A végleges megoldást még keresem.

 

Véninger Péter

 

2016. szeptember 3.

 

        

 

 

(Folytatása következik.)