Gyakori kérdések

(Amiket gyakran kérdeznek, ha régészeti kerámialeleteken levő technológiai nyomokról beszélgetünk)

 

Az itt elhangzott kérdésekre nagy részére már van válasz a honlap valamelyik részében. De úgy gondolom, hogy nem árt csokorba szedni azokat, amik gyakran elfordulnak.

 

Alapanyagok

 

Bármilyen agyag alkalmas bármilyen formázáshoz?

Nem. Vannak olyan agyagok, amelyek sok féle formázáshoz használhatóak, de többnyire nem alkalmas mindenre egyforma mértékben. Vannak egy adott célra jól használható agyagok (pl. korongos agyagok vagy öntőmasszák). Sőt vannak olyan (egyébként jól formálható) agyagok, amelyek száradás közben tönkremennek.

 

Egy ismeretlen agyagról meg lehet-e mondani, hogy mire lesz alkalmas?

Nincs erre semmilyen előzetes módszer. Nincs jellemző szín, szag, íz stb. Egyetlen biztos módja van: kipróbáljuk, hogy alkalmas-e arra, amire szánjuk. Ha korongozni akarunk belőle, akkor korongozni kell az ismeretlen agyagból. Ha szobrot akarunk készíteni, akkor mintázni kell belőle. Ha jónak tűnik, és száradás, majd égetés során sem történik semmi váratlan, akkor használható. Természetesen az első kísérletei darabokat mindig úgy készítsük el, hogy ha esetleg tönkremegy, akkor ne sajnáljuk nagyon.

 

Meg lehet-e különböztetni az ember által soványított kerámiát a természetben sovány agyagként találttól?

Többnyire nem. Az agyaghoz kevert homok ugyanolyan és ugyanúgy viselkedik, mint a természet által kevert. De egy tört kerámiával vagy csonttal soványított agyag nagyon valószínű, hogy ember által keletkezett.

 

Tényleg igaz, hogy van grafittal kevert agyagból készült kerámia?

Igen. A ma közismert kézműves készítési technológiával nem lehet elkészíteni, mert a grafit elég belőle. De ennek ellenére tényleg létezett. Sőt ma is készül ilyen. Az ötvösök által használt olvasztó tégelyek egy része grafitos agyagból készül.

 

Tényleg igaz, hogy van mésszel (csigaház, kagyló stb.) soványított kerámia?

Igen. A ma közismert kézműves készítési technológiával nem lehet elkészíteni, mert mészkukacos lesz az edény minden mész tartalmú anyagból. De valóban vannak leletek, amelyekben mész van.

 

A felületen levő apró csillogó dolgok homokszemek?

Nem. Azok csillámok. A homokot nem látjuk szabad szemmel. De vékonycsiszolatban nagyon jól látható és megkülönböztethető a kettő egymástól.

 

Szín és égetés

 

Kiégethetem-e a kerámiám sütőben?

Nem. A sütő legfeljebb 250 fokos lehet. Az agyag ezen a hőmérsékleten csak szárad, nem alakul át. A kerámiákat 960 fokon szoktuk égetni.

 

Kiégethetem-e a kerámiám tábortűzben?

Lehetséges, de nagy esélye van annak, hogy a száraz agyagban maradt víztől szétrobban vagy a hirtelen hőváltozástól szétreped. Igen valószínű, hogy a tábortűz hőmérséklete túl alacsony lesz, ezért a kapott kerámia minősége nem lesz megfelelő.

 

Meg kell-e szárítani az tárgyakat égetés előtt?

Igen, mindig. Ha nem tesszük, tönkremennek a tárgyaink.

 

Mitől függ a kiégetett kerámia színe?

Nagyon sok mindentől. Nincs egyetlen ok (pl. égetési hőmérséklet), hanem az égetés során történt események együtt határozzák meg (fűtés módja, kemence lezárásának mértéke, a kemence belsejében levő gázok fajtája stb.) vagyis az égetés technológiája. Az égetés módjával majdnem azonos mértékben meghatározó az agyag kémiai összetétele. (Bizonyos összetevők hiánya vagy jelenléte és mennyisége.)

 

A kerámia sárga színe égetési atmoszférára utalhat-e?

Sajnos nem feltétlenül. Egyrészt vannak olyan agyagok, amelyek sárgára égnek. Másrészt van olyan égetés, aminek során az egyébként vörösre vagy fehérre égő agyag sárga színű lesz. Egyenlőre nem tudjuk megkülönböztetni utólag a kész tárgyon a két esetet egymástól.

 

Egy kerámia fekete színe rossz minőségű égetésre utal?

Nem. Nincs ilyen összefüggés. Egy fekete kerámia lehet nagyon rossz minőségű (és ez gyakoribb, mint a más színű kerámiánál), de lehet kiváló minőségű, jól égetett is.

 

A törésfelület rétegessége (szendvics szerkezet) rossz minőségű égetésre utal?

A kerámia ipar mérési eredményei alapján a szendvicses szerkezet jobb minőséget, szívósabb kerámiát eredményez az egységes törésfelületűhöz képest. A minőséget elsősorban az égetés hőmérséklete szabja meg. (Magasabb hőmérsékleten égetett kerámiák keményebbek és szívósabbak lesznek.)

 

Formázás

 

Az őskor gyönyörű aprólékos edényei tényleg úgy készültek, hogy nekiült bárki, mert ebben nem voltak szakosodott mesterek?

Ezt senki sem tudja. De a másolatok készítése alapján úgy gondolom, hogy nem valószínű. Különösen a vékony falú és bonyolult formájú edények elkészítéséhez mindenképp komoly gyakorlatra van szükség.

 

Bárki megtanulhat-e korongozni?

Igen, ha elég kitartó hozzá. Ehhez mindenképp szükség van egy tanárra. Ez nem megy könyvből, sem úgy, hogy egyedül nekilátunk otthon. Senkit ne tévesszen meg, hogy a filmekben és a bemutatókon a fazekas keze alatt könnyedén alakul az agyag. Arra kell készülni, hogy az első néhány próbálkozás során valószínűleg nem fog sikerülni egyáltalán semmilyen edénynek nevezhető tárgy. De aki kitartó annak idővel menni fog. A korongozás látványos és izgalmas technika, érdemes megtanulni.

 

Megállapítható-e, hogy milyen fajta gyorskorongon készült az edény?

Sajnos nem. A block-korongon készült edényen ugyanolyan nyomok keletkeznek, mint egy mai lábbal hajtós, vagy egy géppel hajtott korongon készült edényen. A korongozás nyomai beszédesek, sok apró részlet kiderül az edények készítéséről, de a korong fajtája nem.

 

Megkülönböztethető-e egymástól a kézzel formált és a korongozással készített edény?

Az esetek 90%-ban igen. De régészeti leleteknél a sérült felület (cserépmosók, fagy), töredékes, vízköves kerámiákon nem minden esetben. Bizonyos kultúrák tárgyai kifejezetten zavarba ejtőek. Van olyan helyezet, amikor bárhogy is szeretnénk, nem tudunk biztosat mondani.

 

Vizsgálatok

 

Megállapítható-e, hogy hány fokon égettek egy kerámiát?

Igen, több féle módon. A legpontosabb, ha a tárgyból vett mintát újra fel hevítenek egy derivatográfban (DTA). Jóval pontosabb módszer, mint a régészetben közismert röntgen diffrakció.

 

Megállapítható-e kész kerámián, hogy hány fokon olvadt a kerámián levő máz?

Igen. A legpontosabb, ha a tárgyból vett mázmintát hevítőmikroszkópban vizsgálják. Ez majdnem fokra pontos módszer.

 

Anyagvizsgálat során túl alacsony égetési hőmérsékletet kaptam. Reális ez?

Nem. Röntgen diffrakciós vizsgálat során lehet, hogy több száz fokkal alacsonyabb égetési hőmérsékletet kapunk, mint ami reális. Ennek oka valószínűleg az, hogy a vizsgálat viszonyítási pontjait nem fatüzelésű kemencében határozták meg. Elektromos kemencés égetés során jelentős mértékben más reakciók zajlanak le, mint fatüzelésű kemencés égetésben.

 

Egyenlőre ennyi jutott eszembe. Ha még eszembe jut valami, akkor még folytatom.

 

Honlappal kapcsolatos és egyéb kérdések itt.

 

Véninger Péter

 

2014.